Éjszaka volt már. A DVD halkan ment, de senki nem nézte. Olyan fél 1 felé járhatott, de akkor 11 órának hatott. Félálomban voltam, el is felejtettem, hogy ott ülsz. Aztán megcsikizted a tenyerem, ami lelógott az ágyról. Összerezzentem, majd mikor kinyitottam a szemem, te vigyorogtál…
Jaj...de Te nem lehetsz máshol, hiszen nélküled egészen elvesznék. Kinek szólnék egy olyan bizonyos holnapon, amikor épp nem vagyok elég erős vagy elég bátor? És kitől kérnék tanácsot, amikor nem tudnám merre tovább?
Micimackó. :))